Megint eltelt egy év azóta, hogy búcsút vettünk tőled. Sokan jöttek el, hogy egy priszter áldó szavai mellett elbúcsúzzúnk tőled. Remélem szavai meghallgatásra kerültek, és ott ahol most vagy szerettel fogadtak, és békességre találtál.
Múlnak az évek sorjában, de a gyászom nem múlik, nem enyhül, csak elviselhetőbbé vált. Hiányod nem tölti be semmi.
Friss virágot tettem a fényképed mellé a kertből, és a gyertya lángjának a fényében megelevenednek az emlékek rólad.
Tisztán emlékszem rád mint kisgyerek, majd iskolás, és serdülő leányka....aztán mint fiatalasszony és három fiad anyja....
Mindenkihez jó voltál, mindenkinek csak segítettél, ahogy csak tudtál.....Sajnos egyesek ezt a jóságod csak kihasználták, és kiméletlenül felőrőlték életed energiáját..... a borzalmas és kegyetlen betegség csak következmény volt.
Nem ezt érdemelted!
Hiszem, hogy a lélek, az öntudat tovább létezik, a halálon is túl.....Bízom benne, hogy "odaát"méltó szeretetben, boldogságban részesülsz.
Mint egy védő angyal óvjad szeretteid. Egy napon talán viszontlátjuk egymást...
Anyu
