Vikikém, ezekben a napokban 4 éve hogy nyaralni utaztunk Jesolóba. Felejthetetlen napok voltak! Még tele voltam reménnyel hogy felgyógyúlsz ebből a borzalmas betegségből......pedig valójában akkor már megkezdődött az utólsó stádium....már erre utaltak a fájdalmaid, amiket rendkivüli türelemmel viseltél el, és küzdöttél az életért a véksőkig.
Nagy igazságtalanság volt ez a sorstól, hiszen mindenkihez csak jó voltál, segitőkész..... sőt még azokhoz is, akik nem is érdemelték ezt meg.....
Talán ott ahol most vagy, vannak ott is gyönyörű tájak, tengerpart.....vagy csak egyszerűen ott vagy ahol éppen szeretnél.....
Talán most te is egy angyal vagy? Vigyázzad, óvjad szeretetteid! Különösen Melinda apró kis unokájára ügyelj! A kis Anastasiaban olyan nagy az élni akarás! Segitsed őt!
Örok szerettel: Anyu
